2015. nyár

2015. nyár
(II. rész)

A CNG-s MAN-ek közelgő forgalomba állása a régi Ikarusok fotózására késztetett. Egy augusztusi délután Martinkertváros felé vettem az irányt, hogy többek között a vasúti felüljáróról lecsorgó Ikarusokat fotózzam.

A 3A-n lévő két kocsiból a másik is Ikarus volt, AKD-530. Nem sokkal korábban tért vissza egy hosszabb leállás után, így egy rövid ideig ismét négy hadra fogható Ikarus 260-asa is volt az MVK-nak (530, 541, 547, 590).

Két fotó a Forgács Antal utcában, itt 2006. október másodika óta van buszközlekedés, először a 3B, majd 2007. január elsejétől a 3A viszonylat által. Egyébként a menetrendváltás óta a 3A meghosszabbított útvonalon, újra a Berzsenyi Dániel utcáig közlekedik, kérdéses sikerrel, ugyanis a néhány ember számára pozitív változás a hurokban körbeutazó többségnek időveszteséget okoz. És mivel még többe is kerülne így az üzemeltetés, ezért cserébe a teljes viszonylaton ritkítás volt.

A városrész másik szélén, a Csokonai utcában szintén megvártam mindkét buszt.

Érdekesség, hogy a ’90-es évek elején az akkor itt közlekedő 23-as délelőtt az egyik, délután a másik irányban járta körbe a hurokútvonalát, az ellenkező irány megállóinak a nyoma a mai napig megvan. A fenti két képen konkrétan a Csokonai utcai megálló”pár” látható.

A martinkertvárosi vasúti felüljárón is fotóztam, ugyanis tervben van a környék teljes átépítése a Tiszai pályaudvarral együtt. Bár ezen sorok írásakor épp nincs erre pénz, a háttérben látható, hogy a bontások már korábban megkezdődtek.

Ez pedig már a belváros széle, a Vízügyi igazgatóság megálló.

Ezután átettem a székhelyemet az Avas árnyékába, a Ruzsinszőlő megállóba. Érdekesség, hogy az egy-két órája még Szirma felé közlekedő 651-es ismét feltűnt, ezúttal a 29-esen.

Ellenben ex-kecskeméti kocsira számítottam, ekkoriban a vonal jellemző járművei voltak. Ikarus 280-ból egyébként ekkoriban már csak az AKD-651, 652, 658, 661, 670, 694, 707 (661: eredeti váz, D10-es motor, Praga váltó; többi: vázcserés D10-es motorral és Voith váltóval; 707: ráncajtós), valamint a hat kecskeméti közlekedett Miskolcon.

Egy gyors váltás Diósgyőrbe: a végállomásához közelítő AKD-541-es.

Most pedig következzen egy nagyobb lélegzetvételű fotózás az Avason. A 34-es hosszabb útvonalon és teljes üzemidőben közlekedik az Avas kilátó és Bodótető között, a 30-asról már volt szó, a 29-esen és a 32-esen pedig csak kisebb-nagyobb ritkítások történtek.

A 35R új viszonylat, a csak hajnalban és este közlekedő 35É-t váltotta. A 35R a Sályi utcai megálló érintésével, valamint a Repülőtérig meghosszabbított útvonalon közlekedik, és napközben is van pár indulása. A Szentpéteri kapu közvetlen elérésére lenne igény, de nem így, napi néhány járattal.

Neoplanokkal még ma is nagy számban találkozhatunk, a néhány megmaradt MAN SL 223-ast viszont már nagyítóval kell keresni.

További képek, köztük a legnagyobb fogás a GTH-775-ös Ikarus 435-ös, ez a típus már nem közlekedik Miskolcon.

Akárcsak az Ikarus 260-as, melynek utolsó példányai ekkoriban az avasi áruházi járatok jellemző járművei voltak.

Váltás a Tapelágra. Itt is sikerült kifogni egy 435-öst, illetve látható, hogy a meghosszabbított 14-es régi végállomása is feltüntetésre került a kijelzőkön.

Indult egy 14Y jelzésű viszonylat is: napi néhány 14-es a Búza tér érintésével közlekedik, egy-két embernek könnyebbséget, párszáznak pedig jóval hosszabb menetidőt okozva. De legalább az üzemeltetési költség is több a felesleges betérő miatt. Jobbra: az utolsó miskolci Praga váltós Ikarus 280-as, az AKD-661 ekkoriban még szorgalmasan rótta a köröket.

Tavasszal nagyon megtetszett a görömbölyi templom előtti fotóhely, ezért nyáron Ikarusok megörökítésére is felhasználtam.

Ugyanazok a buszok a Búza téren. Manapság szinte 100%-ban a zöld-fehér CNG-s MAN-ek terepe a hely, utólag furcsa ennyi kék járművet látni itt.

Végül még egy csoportkép.

Főoldal